A jogszabályi környezet alkalmas
az elméleti és a gyakorlati képzés összhangjának megteremtésére. A tanulmányok
ideje alatt valamennyi fiatalnak lehetőséget kellene kapnia a
tapasztalatszerzésre a munka világában, ezért is nagyobb hangsúlyt kellene
fektetni a kapcsolatokra a gyakorlati képzést biztosító munkáltatókkal. Bár számos
kormányzati program létezik, a mai támogatási- és ösztönző rendszer nem segíti
kellő hatékonysággal a végzős hallgatók és a pályakezdő fiatalok magyarországi
elhelyezkedését – állapította meg Székely László ombudsman.
Helyzetjelentés és
javaslatok a sajtóközleményben.
Forrás : MTI OS
Magyarországon az európai
átlagnál valamivel gyorsabban növekszik a fiatal munkanélküliek aránya. Egy
2012-es adat szerint a 15-24 év közötti korosztályban minden száz fiatal közül
csaknem 29-nek nem volt munkahelye. Az alapvető jogok biztosa a Munka Méltósága
programjában a fiatalok legális foglalkoztatási–munkavállalási lehetőségeit,
munka-erőpiaci esélyeit is vizsgálta. Az ombudsmant a nemzetgazdasági miniszter
arról tájékoztatta, hogy a munkanélküliség főként az alacsonyan képzett
fiatalok körében magas, nőtt az iskola befejezése utáni álláskeresés ideje. Az
elmúlt évtizedekben egyre csökkent az arányuk a munkaerő-piacon, amit a miniszter
részben a képzésben eltöltött hosszabb idővel magyarázott, de az okok között sorolta
az elégtelen munkaerő-keresletet, a piacképtelen képzettséget, a csekély
mobilitást és a tanulás melletti munkavállalás alacsony szintjét.
Mindezek kiküszöbölésére a
Kormány számos munkaerő-piaci programot indított a fiataloknak – válaszolta a
miniszter az ombudsman kérdésére. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatója – és
több felsőoktatási intézmény rektora is – hangsúlyozta a szakmai tapasztalat fontosságát.
A főigazgató rámutatott arra, hogy a pályakezdőket alkalmazó munkáltatók
pozitívan értékelik a friss szakmai tudást.
Ugyanakkor hátránynak tartják,
hogy sokszor hosszú időre lefoglal egy szakképzett dolgozót a szakmai
tapasztalat nélküli fiatal munkavállalók betanítása. Az ilyen pályakezdők
huzamosabb ideig lassabban végzik a munkájukat, és ezt nem ellensúlyozza az
utánuk járó adókedvezmény valamint az alacsonyabb bér.
A fiatalok nem rendelkeznek kellő
információkkal a munkaerőpiacról, a munkáltatók pedig nem ismerik a
végzettségek különféle kategóriáit. A civil szervezetek és a lehetséges
munkaadók is felvetették, hogy fontos lenne a munkaerőpiac számára is hasznos ismereteket
adó szakirányok indítása, mert az oktatás túlságosan elszakadt a munkaerőpiac
igényeitől. Azok viszont gyorsabban találnak munkát, akik már a tanulmányaik
alatt is a képzésüknek megfelelő területen dolgoznak, magas azoknak a száma,
akiket a korábbi szakmai gyakorlati helyükön foglalkoztatnak.
Kapcsolódó link:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése