Irány a felsőoktatás!? - Kutatás a 14. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon résztvevő diák bevonásával

Államira kevesebben, külföldre sokan mennének, de a jelentkezők egyharmada még bizonytalan. A felvételi előtt álló diákok csaknem harmada még mindig nem biztos abban, milyen szakra vagy intézménybe fog jelentkezni. Többségük továbbra is elsősorban a képzési terület elismertsége és a megszerezhető diploma munkaerő-piaci értéke alapján dönt, a hirdetések és reklámok viszont alig befolyásolják őket ilyen téren.

A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) 518, a 14. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon résztvevő diák bevonásával készítette el idén második alkalommal kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mikor és milyen preferenciák alapján választanak a felsőoktatási intézmények és szakok között a felvételi előtt álló diákok.

A BGF vizsgálata szerint a tavalyi 87 százalékról idén 79 százalékra csökkent azoknak a diákoknak az aránya, akik állami ösztöndíjas képzésre szeretnének jelentkezni. Ezzel párhuzamosan pedig a tavalyi 13 százalékról 19 százalékra nőtt az önköltséges képzést megjelölő felvételizők aránya. Alapképzésen a diákok 54 százaléka, felsőoktatási szakképzésen negyedük, míg szakirányú továbbképzésen, illetve mesterképzésen 8-8 százalék szeretne tanulni. A doktori képzések iránt a kiállításra kilátogató fiatalok 4 százaléka érdeklődött.

 A diákok többsége elsősorban a képzési terület elismertsége (24 százalék), és a megszerezhető diploma munkaerő-piaci értéke (20 százalék) alapján dönt arról, melyik felsőoktatási intézménybe adja be jelentkezését. Kismértékben segíti őket a választásban az intézmény hírneve és földrajzi elhelyezkedése is (14-14 százalék), de a szülők, barátok véleménye (10 százalék), a felsőoktatási elemzések, statisztikák (8 százalék) és a tanárok ajánlása (6 százalék) már alig befolyásolják a diákokat ezekben a döntésekben. A hirdetések és reklámok pedig még ennél is kisebb mértékben vannak rájuk hatással, alig 2 százalékuk válaszolta, hogy ezek befolyásolhatják elhatározásukat.

Kiderült az is, hogy a leendő felvételizők közel harmada (32 százaléka), még nem jutott döntésre azt illetően, hogy hová adja be a jelentkezését, és azok száma is magas, akik csak nemrég határoztak erről (28 százalék). Igazán tudatosnak a diákok alig 23 százaléka nevezhető, ők azok, akik már körülbelül egy éve meg tudták volna nevezni a kiválasztott szakot, míg néhány hónappal ezelőtt a megkérdezettek 14 százaléka döntött.

A diákok közül majdnem minden második tervez külföldi tanulmányokat, a más országokban tanulni vágyók aránya 43 százalék a vásár látogatói között. 17 százalékuk ugyanakkor biztos benne, hogy teljes tanulmányi idejét Magyarországon tölti; 35 százalék pedig még nem határozott ebben a kérdésben. A külföldi utat tervező diákok 34 százaléka szakmai gyakorlatra, 25 százalék ösztöndíjjal, diákcsereprogrammal részképzésre utazna külföldre, 9 százalék a mesterképzését, 7 százalék pedig a teljes tanulmányi időt külföldön szeretné tölteni.

Forrás: Edupess